Napi gondolatok: Sziénai Szent Katalin egyháztanító

Szent Katalin szarkofágja Rómában a Santa Maria sopra Minerva templomban

A 14. században az egyetemes Egyházat két nagy baj gyötörte és csúfította. A római pápa hetven éven át idegenben, a franciaországi Avignonban élt, s a pápaságot politikai érdekeknek szolgáltatták ki. A másik nagy bajt, a keresztény világot egyre fenyegetőbb török veszedelem jelentette. Ezekhez járult még Itáliában a városállamok harca a pápai állam, a császár és egymás ellen.
Ebben a zűrzavaros században született egy leány, aki férfiakat megszégyenítő elszántsággal és erővel imádkozott, vezekelt és harcolt Krisztus édes Menyasszonyáért és a földi Krisztusért, ahogy ő az Egyházat és a pápát szokta nevezni.

1347. március 25-én született, mint a család 25. gyermeke. Már kislány korában látomásban volt része, Krisztus jelent meg neki, aki jóságosan rámosolygott és megáldotta őt. Ez a látomás egészen megváltoztatta a kislány életét, aki szüzességet fogadott, kemény vezeklő és mély imaéletet folytatott.
 Mintegy háromévi teljes magány, sok-sok imádság és az erényért vívott harc után, amikor Krisztus megjelent Katalinnak: gyűrűt húzott az ujjára és eljegyezte magával. E misztikus eljegyzést követően pedig az Úr kiszólította őt magányából és elküldte az emberek közé, a béke és az igazság angyalának.
Lassanként híre kelt, hogy Katalin rendkívül jó tanácsadó, Isten dolgairól sokkal többet tud, mint a tudósok, és csodatevő ereje van! Kezdték keresni az emberek, érdeklődők, tanácstalanok, tanulni vágyók.

Katalin fáradhatatlanul harcolt a pápa Rómába való visszatéréséért. A sok vezeklés és imádság végre eredményt hozott: XI. Gergely pápa szinte megszökött Avignonból és visszatért Rómába.
Mint a szentek mindannyian, először ő maga szemlélte és élte meg tanítását, azután adta tovább a legkülönbözőbb rendű és rangú embereknek. Ezért tanítása gazdag forrás ma is, s anyai és égi bölcsességgel neveli mindazokat, akik a tanítvány, hívő alázatával közelítenek hozzá.
VI. Orbán pápa Rómába hívta, és Katalin ott halt meg 33 éves korában, 1380. április 29-én. 1461-ben avatták szentté, VI Pál pápa egyházdoktorrá nyilvánította és Boldog II. János Pál pápa pedig Európa társvédőszentjévé.

A mai nap ösztönözön bennünket Sziénai szent Katalin életpéldája. Ugyanakkor közbenjáró imáját is kérjük, hogy ne a világ szerinti bölcsességet keressük, hanem valósuljon meg életünkben is a lélek bölcsessége, amiről Jézus beszél az evangéliumi szakaszban, s amely képes eligazítani bennünket a mindennapi élet kihívásai és útvesztői között.