November 1. MINDENSZENTEK főünnepe

Ma mindenszentek főünnepe van. Az szóban a "fő" előtag utal arra, hogy ez az ünnep a legrangosabb ünnepeink közé tartozik. 

Ám az igazság az, hogy ennek a napnak a tartalma körül teljes a félreértés az ünnep körül kialakult rossz szokások miatt. Ha ma tíz templomba járó embert megkérdeznének, hogy mi ez az ünnep, akkor ebből kilenc biztosan azt mondaná, hogy ekkor megyünk a temetőbe, a halottakra ekkor emlékezünk.

Vagy ha az internetes keresőbe beütjük a „mindenszentek” szót, akkor e címszó alatt szinte 99%-ban a halottak napjával kapcsolatos írásokat hoznak felszínre.

Az igazság azonban az, hogy ennek az ünnepnek semmi köze nincs a temetőhöz és a halottakhoz, még kevésbé a halálhoz (hacsak nem az, hogy a halál által nyerjük el az örök életet és az ünnep késő délutánján gyertyát gyújtunk a temetőben halottainkra emlékezve). Már csak abból is következik ez, hogy a szentmise fehér színű miseruhában történik, s a fehér mindig az örvendezés, ünneplés jele. A holtakra, a halálra, november 2-án emlékezünk, halottak napján.

A hajdani rómaiak őseiket és hőseiket istenként és félistenként tisztelték. Szobrot emeltek, szentélyt állítottak számukra.

Marcus Agrippa Kr.e. 27-ben építtetett egy hatalmas templomot Rómában, amit Pantheonnak neveztek el. Itt az összes isten tiszteletére mutatták be a papok az áldozatot.

Jézus Krisztus megígérte, hogy: „Aki megvall engem az emberek előtt, én is megvallom őt, mennyei Atyám előtt” Az apostolok korától kezdve, oly nagy számban vallották meg vérükkel az Urat, hogy a sok névtelen szentnek nem tudtak külön-külön napot szentelni. Ezért a IV. századtól kezdve egy napot szentel Egyházunk annak, hogy minden szentjéről megemlékezzék. Szent Efrém szíriai egyházatya és Aranyszájú Szent János például már tudott az ünnepről, melyet május 13-án, illetve pünkösd utáni első vasárnap ültek meg. / E vasárnap neve a görög egyházban ma is Szentek Vasárnapja. /

609-ben szentelte fel IV. Bonifác pápa keresztény templommá Szűz Mária és az összes vértanú tiszteletére a római Panteont, mely valaha az összes pogány isten tiszteletére épült.

Az ünnep történetében újabb lépést jelentett III. Gergely pápa (731-741), aki a Szent Péter Bazilika egyik mellék-kápolnáját nemcsak minden vértanúnak, hanem "minden tökéletes igaznak" a tiszteletére szentelte. A IX. században IV. Gergely pápa (827-844) november 1-jére tette az ünnepet.

+++

November elsején azokat a szenteket - minden szentet ünnepeljük, akik eljutottak életük, és minden emberi élet végső céljára, az örök boldogságra Isten örök Országába. Az Egyház ugyanis nemcsak a földön élő valóság, hanem három része van.

Az első része az úgynevezett küzdő Egyház. Ez a tulajdonképpeni földi Egyház. Az Egyház másik része a szenvedő Egyház. Ezt az Egyházat a tisztítótűzben szenvedők alkotják. Az Egyház harmadik része a megdicsőült Egyház. Ezt a szentek alkotják, akik eljutottak már Isten örök Országába.

Az Egyháznak ez a három szintje szüntelen élő kapcsolatban van egymással. A küzdő és a megdicsőült Egyház szüntelen könyörög a szenvedő Egyházért, hogy a tisztítótűz ideigtartó büntetésétől mihamarabb megszabaduljanak. A megdicsőült Egyház pedig - a szentek - közbenjárnak értünk.