Oldalak

vasárnap, február 07, 2016

A csend titka... - Imre atya írása újra olvasva

Imre atya - Stuttgart
Itt ülsz előttem. Szomorú vagy. Egy ideje már mind arról beszélsz, hogy partnered mintha megváltozott volna. Eddig, ismerkedéstek elején minden rendben volt. Sokat nevettetek, csacsogtatok, mindenféléről elbeszélgettetek. Egy ideje viszont többször is mintha befelé fordulna. Hallgat. És te nem tudod, hogy ez mit takar? Nem érted, miért teszi?

Mit gondolok én?

Ha egy embert igazán meg akarsz érteni, akkor tudnod kell vele egy ideig hallgatni.
Hallgatásában gyakran többet mond neked saját magáról, mintha beszélne. Olyan mélységekre nyithatja rá a szemed, amelyet szavakkal nem tud és nem is lehet kifejezni.
Ha egy embert igazán meg akarsz érteni, hallgass vele, ha csendben akar maradni.
Épp belső antennáit nyújtogatja feléd, hogy érzelmeid hullámhosszát megtalálja, és hogy veled azon kommunikálhasson.

Ha egy embert igazán meg akarsz érteni, ne sértődj meg azonnal, mert épp nincs mit mondania neked. Szerintem tehetetlenségének jele ez: valami olyasmit szeretne adni Neked, amit most épp nem tud.
Istenem, milyen kevésre van szükséged ahhoz, hogy a másikat megértsd!
Csupán egy kis időt kell vele csendben hallgatva eltöltened.

Látom, arcod felvirul. Szivárgó könnyeid fátyolát gyengéd mozdulattal letörlöd. Felállsz. Rám mosolyogsz. Kezet nyújtasz, majd vidáman elköszönsz.
Szemed jelzi, hogy megértettél.

Igen, ahhoz, hogy valakit igazán megérts, mindössze csak hallgatnod kell vele.
Mert a csend többet mond néha, mint a legbeszédesebb szó...

Stuttgart, 2012-09-03.
Imre atya

Nincsenek megjegyzések: