„Térj vissza… és nézz a tekintetébe” - Nagyböjti lelkizarándoklat lefekvés előtti gondolata, imája

A nap kezdetén Isten hívása szólt hozzánk: „Térj vissza… és újra élni fogsz!”

Talán ma megindult bennünk valami. Talán csak egy gyámoltalan, gyenge vágy. Vagy egy kis elszántság, hogy holnap másként kezdjük. Vagy csak annyi történt, hogy egyetlen mondat megérintette a lelkünket.

Most, estére érve, tekintsünk vissza: elindultunk-e visszafelé, a megtérés útján? Egy kicsit legalább? Egy lépés? Egy imádság? Egy csendes bocsánatkérés? Egy lemondás? Egy szeretetteljes szó?

Ha igen, akkor már élünk. Újra. Másként.

És most, hogy leszáll az alkony, lélekben álljunk meg a keresztút egyik legfájdalmasabb, mégis legemberségesebb és legmegrendítőbb pillanatánál: amikor Jézus a keresztet hordozva találkozik Édesanyjával, Máriával, a fájdalmak Asszonyával.

Nem hangzik el egyetlen szó sem közöttük, de a tekintetükben minden benne van: fájdalom, szeretet, hűség, remény.

Ez a mai péntek esti pillanat is lehet egy ilyen „találkozás”:

– amikor mi is rátekintünk Krisztusra, aki értünk hordozta a keresztet,

– és megérezzük, hogy Mária tekintete most is kísér minket, fájdalommal, de még inkább anyai szeretettel.

Ha ma nehéz napod volt… ha csendben vitted a magad kis keresztjét… vagy ha ma sem volt erőd megbocsátani, elindulni, visszatérni… ne feledd: Jézus nem fordítja el a tekintetét tőled. Mária sem.

Nézd ezt a pillanatot úgy, mint egy isteni tükröt: – Jézus a kereszttel jön feléd, – Mária téged is néz, – és te itt állsz, a nap végén, talán fáradtan, talán bűnbánóan, de a szíved mélyén új életre vágyva.

Ez a találkozás lehet a te visszatérésed kezdete.
Nem kellenek szavak, nem kell magyarázkodás.
Csak nézz rájuk. És mondd: „Vissza akarok térni. Élni akarok.”

---

Esti ima – A Fájdalmak Asszonyához

Mária, Fájdalmak Anyja,

ott álltál a keresztút szélén, amikor a világ legártatlanabb szenvedését nézted.

Néma voltál, de a szíved beszélt: szeretetből, hűségből, anyai irgalomból.

Kérlek, nézz most rám is úgy, ahogyan Fiadra néztél:

ne a bűneimet, hanem a vágyaimat lásd – hogy visszatérjek, újra kezdjek, élni akarjak Istennek tetsző életet.

Segíts, hogy a keresztjeimet ne tiltakozva, hanem vállalva hordozzam.

Segíts, hogy ha el is esem, ne maradjak a porban.

Segíts, hogy megtanuljam: a szenvedés nem a vég, hanem az új élet kapuja lehet.

Ámen.

---

Esti útravaló gondolatok:

Mária csendje ma is beszél: ahol elfogy a szó, ott kezdődik az igazi szeretet.

A visszatérés csendben kezdődik – egy találkozásban, ahol a szemek beszélnek, és a szív megmozdul.