Oldalak

péntek, május 27, 2016

Ferenc pápa kedd reggeli homíliája: Az életszentség az Úr jelenlétében járás

Az életszentség egyszerű dolgokat igényel - OSS_ROM
24/05/2016 11:19
Ferenc pápa kedd reggeli homíliáját a Szent Márta házban tartott szentmise során az életszentség témájának szentelte, amelyhez az alapgondolatot a napi olvasmány adta Péter apostol első leveléből: „A titeket meghívó szent Istenhez méltóan magatok is váljatok szentté egész életmódotokban! Ezt olvassuk ugyanis a Szentírásban: „Szentek legyetek, mert én szent vagyok!” (1 Péter 1,10-16).

A mindennapok névtelen életszentsége
A pápa a szakaszt „az életszentségről szóló kis értekezésnek” nevezte. „Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy az Úr jelenlétében járunk, mégpedig feddhetetlenül. Az életszentség az egy útonjárás, amit nem lehet megvenni, sem eladni, sem elajándékozni. Azt nekem kell csinálni és nem tehetem meg más nevében. Imádkozhatom másik életszentségéért, de azért neki kell eljárnia, nem nekem.  Nekem kell az Úr jelenlétében járni feddhetetlenül. Most néhány olyan szót említek – fűzte hozzá magyarázatképpen a pápa – amelyek megtanítják nekünk milyen is a mindennapok névtelen életszentsége. Az első ilyen szó a bátorság. Az életszentség felé vezető úthoz bátorság kell.”

Remény és kegyelem   
A Jézus által említett Mennyek Országa azoké, akik bátran haladnak előre. Olyan bátorságról van itt szó – hangsúlyozta – amit a reménység mozgat, mert ez az életszentségre vezető út második szava. Bátorság, mely reméli a Jézussal való találkozást. Aztán a harmadik elem az, amiről Péter ír: „Helyezzétek minden reménységeteket ebbe a kegyelembe!”. Az életszentséget soha nem műveljük egyedül, magunktól. Az mindig kegyelem. Jónak lenni, szentnek lenni, minden nap egy kicsit előre haladni a keresztény életben, ez mindig kegyelem, amit úgy kell kérni. Bátorság és útonjárás. Bátran kell járni, reménnyel és készséggel, hogy megkapjuk ezt a kegyelmet. A kegyelem az útonjárás kegyelme. Olyan szép a Zsidókhoz írt levél 11. fejezete, olvassátok el!” – biztatott a pápa. „Hogyan haladtak előre az ősatyáink, akiket meghívott az Úr? Ábrahám atyánkról ezt mondja: „Ő pedig elindult, anélkül, hogy tudta volna, hová megy”. Ment, de reménységgel tette!”.

Megtérés a mindennapokban
„Péter apostol a levelében hangsúlyt ad a negyedik szempontnak. Amikor a hallgatóit arra hívja el, hogy ne alkalmazkodjanak ennek az időnek a vágyaihoz, valójában arra ösztönzi őket, hogy belül változtassák meg szívüket, folyamatosan, egy benső mindennapi fáradságos munkával. Igen, a hétköznapok során való megtérésről van szó. Ha valaki most ellenvetné, hogy ahhoz böjt és önsanyargatás kell.. Nem, nem, nem! Kicsi megtérések kellenek!” – pontosított a pápa. „De ha te képes vagy arra, hogy ne szóld meg a másikat, már jó úton jársz az életszentség felé. Tehát kicsi dolgok kellenek! Szeretnék beolvasni egyik munkatársamnak, nem, inkább leharapom a nyelvemet! Semmi nagy dolog, semmi önsanyargatás! Az életszentségre vezető út egyszerű. Ne fordulj vissza, hanem mindig csak előre, előre - erővel! – fejezte be Ferenc pápa a kedd reggeli homíliáját a Szent Márta ház kápolnájában.   
(vl)

Forrás: Vatikáni Rádió 

Nincsenek megjegyzések: