szombat, március 05, 2016

Nagyböjti gondolatok: Irgalmasságot akarok és nem áldozatot!

Március 5. szombat: Oz 6,1–6; Zs 50; Lk 18,9–14

A mai napra szánt Írások mind arról tanúskodnak, hogy Isten kegyelme nem a hozzá intézett, áldozatok mennyiségén vagy minőségén múlik. Nem az az igazán kedves, ha behízelgően és képmutatóan adakozóak vagyunk. Ha tehetjük is, akkor is őszinte szándék vezéreljen minket. Hiszen Isten Országa áttöri a korlátokat!

Jézus példabeszédében a farizeus, aki már szinte biztosnak érzi a helyét a Mennyek Országában, s úgy véli üdvözülni fog áldozatkészsége miatt: nagyot téved. Hiszen vele szemben áll egy alázatos ember, a vámos, aki saját bűnösségét belátva és azt őszintén megbánva, hódolattal fordul az Atyához.

Jézus sokszor ad választ arra, milyenek legyünk, ha az örök boldogságra vágyunk: "A legnagyobb legyen olyan, mintha a legkisebb volna, az elöljáró pedig mintha szolga volna" (Lk 22,26). 

Forrás: nagyböjti és adventi üzenetek listája 

Nincsenek megjegyzések:

Seminarium Incarnatæ Sapientiæ jelenleg itt van: Szent Mihály Római Katolikus Székesegyház - Gyulafehérvár

  „Istenem! Te megvizsgáltál és jól ismersz engemet...” – 139 (138). zsoltár a nagyszombati liturgiában. Jellegzetesen közép-európai, de leg...