Oldalak

hétfő, december 07, 2015

Adventi gondolatok: December 5. - Tetőt bontó szeretet…

Szent Lukács evangélista a mai evangéliumi részben, a béna meggyógyításáról számol be, akit néhány – Szent Márk evangélista szerint négy – férfi vitt Jézushoz. Nem állította meg őket a nagy tömeg, amely Jézust körül vette a ház előtt és megakadályozott mindenkit abban, hogy az Úr közelébe kerüljön, ők leleményesen megbontották a tetőt, és leengedték Jézus elé az ágyat, amelyen a béna feküdt. Nem riadtak vissza attól sem, hogy a megszokott úton nem tudnak eljutni Jézushoz. Hitük új utat tört.
„Hitük láttán Jézus így szólt a beteghez: bocsánatot nyertek bűneid… majd - kelj fel, fogd ágyadat és menj haza. A szemük láttára rögtön fölkelt, fogta ágyát, amelyen feküdt, és az Istent dicsőítve hazament”.(5,20)
Ez az egyetlen alkalom az evangéliumokban, hogy Jézus egy felnőttet valaki másoknak a hite miatt gyógyít meg.

Milyen bátorító számunkra is ez a tetőt bontó, szeretet által munkálkodó hit. Jó lenne ettől a négy baráttól tanulnunk. Jézus elé vinni a testi-lelki szükségben lévőket, úgy, mint ők; azzal a hittel, hogy Jézus tud és akar is segíteni rajtuk. Letenni őket bizalommal az Irgalom, a Jóság, és a Szeretet Istene elé, elhárítva minden bennünk, és körülöttünk lévő akadályt az útból.

Erre biztat bennünket Túrmezei Erzsébet is az ő versében:
… Beleütköztek testbe, vérbe, kőbe, sokaságba, falakba, háztetőbe, de nem tört meg a bátor lendület.
Ha ajtón nem, hát a tetőn keresztül, de odavitték Jézus elé a betegüket.
Nem hátráltak meg, és a béna járt…

Segítségért sikoltó testvérekkel van az utam lépten-nyomon tele, akiket vinni, vinni kellene, Jézushoz vinni!
S megállítanak emberek, zárt ajtók, kemény falak.
Mégse szabad megállni! Hova lett az a tetőbontó hit, szeretet?
Ki ment fel, ha végezetlen marad a szent, örök, egyetlen feladat: Jézushoz vinni az embereket!?
Fel! A tetőn át is! Ahogy lehet! Keresztültörve hittel mindenen, ahogy ez a négy áldott névtelen!

Iz 35, 1-10 * Lk 5, 17-26

Nincsenek megjegyzések: