Oldalak

péntek, március 28, 2014

„Isten egyenlege nem olyan, mint egy vállalaté, az Ő profitja a szeretet” – Ferenc pápa homíliája a péntek reggeli szentmisén

RealAudioMP3 Isten mindig szeret, nem tud más tenni. Az Úr Jézus mindig vár minket és megbocsát, irgalmas Isten, aki ünnepel, amikor visszatérünk hozzá. Ezeket a gondolatokat fejtette ki péntek reggeli homíliájában Ferenc pápa a Szent Márta Házban bemutatott szentmiséjén.

A szentmisén elhangzott első olvasmányból kiindulva fejtette ki gondolatait a Szentatya. Ózeás próféta (Oz 14,2-10) szavai nyomán ezt mondta: Az Úr figyelemmel kísér bennünket és gyöngéd szavakat intéz hozzánk. Még akkor is, amikor keményebbnek hangzó beszéddel szólít a megtérésre, valójában szeretettel teli nosztalgia csendül fel szavaiban. Az Atya buzdítása ez, aki ezt mondja fiának: „Térj meg az Úrhoz, a te Istenedhez”. Térj meg, itt az ideje, hogy visszatérj a szülői házba. Csak ezekkel a szavakkal tudunk órákat tölteni az imádságban.

Ilyen a mi Istenünk, a mi Atyánk szíve, soha, soha nem fárad el. Ezt tette évszázadokon keresztül, akkor is, amikor sok esetben népe megtagadta a hitet. Azon a délután, amikor Ádámot kiűzte a paradicsomból nagy fájdalmat érzett, ám egy ígéretet is tett és ezt az ígéretét mindig hűségesen megtartja, mert nem tagadhatja meg saját magát. Így tehát megvárt bennünket a történelem folyamán, Ő, a mindig várakozó Isten.

Ferenc pápa ezután péntek reggeli homíliájában felidézte a tékozló fiú evangéliumi jelenetét. Lukács evangéliumában olvassuk, hogy az apa már messziről látta fia érkezését, mert folyton várt rá. Minden nap kiment háza tornácára és nézte, hogy jön-e a fia. És amikor észreveszi, hogy közeledik „elébe siet és a nyakába borul.” A tékozló fiú gondolatban megfogalmazza, hogy mit mond majd apjának, de az apa nem hagyja beszélni, ölelésével belé fojtja a szót.

„De Atyám, én oly sok bűnt követtem el, nem tudom, hogy elégedett lesz-e velem Isten” – mondta a Szentatya képzeletbeli kérdezőjének. „Te próbálkozz. Ha meg akarod ismerni az Atya gyöngédségét, menj hozzá, próbálkozz és aztán majd elmeséled.” Isten nemcsak vár bennünket, hanem meg is bocsát. Az irgalmas Isten, soha nem fárad el abba, hogy megbocsásson. Mi vagyunk azok, aki elfáradunk a bocsánatkérésben. Üzemgazdasági szempontból ez negatív egyenleget jelent. Isten mindig vesztes az anyagi dolgok egyenlegében, ám mindig Ő a győztes a szeretetben.

Mindez azért van így, mivel Ő az első, aki teljesíti a szeretet parancsolatát. Ő szeret, nem tud más lenni. Jézus sok beteggel csodát tett, meggyógyította őket. Ezek annak a számtalan csodának a jelei, amelyeket az Úr velünk tesz, amikor elég bátrak vagyunk ahhoz, hogy felkeljünk és odamenjünk hozzá. Ha ez történik, akkor az Úr ünnepelve fogad bennünket. Ez az ünnep nem olyan, mint a gazdag ember lakomája, akinek háza előtt ült a szegény Lázár. Isten olyan lakomát készít nekünk, mint amivel az apa ünnepelte tékozló fiát.

Visszatérve a olvasmány szavaihoz Ferenc pápa ezt mondta: az ígéret az, hogy „virulsz majd, mint a liliom, kiterjednek ágaid, pompád és illatod olyan lesz, mint az olajfáé Libanonban.” Minden olyan személy, nő és férfi, aki bátorságra kap és visszatér az Úrhoz, rátalál Isten ünnepének örömére. Ezek a szavak segítsenek bennünket, hogy a mi Atyánkra gondoljunk, Aki mindig vár, aki mindig megbocsát és aki mindig ünnepel, amikor visszatérünk hozzá.
(ik)
Forrás: Vatikáni Rádió

Nincsenek megjegyzések: