Oldalak

péntek, szeptember 05, 2014

„Nem az a fontos, mi mindent teszünk, hanem az, hogy tetteinkben mennyi a szeretet" – Kalkuttai Boldog Teréz anya

Kalkuttai Boldog Teréz anya emléknapja

Teréz anya élete tanúságtételével mindannyiunkat emlékezteti arra, hogy az Egyház evangelizáló missziója a szeretet gyakorlásán keresztül valósul meg, amelyet az imádság és Isten igéjének hallgatása táplálnak. Példás módon jelzi ezt a misszionáló stílust az az új boldogról készült kép, amint az egyik kezébe szorít egy gyermeket, a másikkal pedig a rózsafüzér szemeit morzsolja – ezekkel a szavakkal emlékezett II. János Pál pápa Teréz anyára, amikor 2003. október 19-én, a Missziós Világnapon csaknem negyedmillió zarándok jelenlétében Rómában, a Szent Péter téren boldoggá avatta Kalkuttai Teréz anyát, a Szeretet Misszionáriusai rend alapítóját.

 Teréz anya 1910. augusztus 27-én született, Agnes Gonxha Bojaxhiu néven, albán szülőktől, Üszküb városában (ma Skopje, a Macedón Köztársaság fővárosa). Macedónia akkoriban az Oszmán Birodalom fennhatósága alá tartozott. Agnes édesapja, Kolle Bojaxhiu albán nacionalista volt, építési vállalkozó, édesanyja, Drana, otthon nevelte a gyerekeket. Agnesnek két testvére volt, Aga és Lázár. A család az oszmán környezetben is ragaszkodott katolikus hitéhez.

Agnes Darjeelingben tett szerzetesi fogadalmat a loretoi rend missziós nővérek közösségében, 1931. május 25-én. A Teréz nevet az 1925-ben szentté avatott Lisieuxi kis szent Teréz iránt érzett tiszteletből választotta. 1929-1948. között földrajzot tanított a kalkuttai Szent Mária Iskolában, néhány évig az intézmény igazgatónője volt.
Közben engedélyt kért elöljáróitól, hogy egyedül élhessen a zárdán kívül, és a kalkuttai nyomornegyedben dolgozhasson. Kérését Róma elé terjesztették, és XII. Pius pápa egyévi időtartamra jóváhagyta azt: szerzetesi életet élhetett, klauzúrán kívül, a kalkuttai érsek felügyelete alatt. Amikor 1948. augusztus 16-án Krisztusnak engedelmeskedve levette a Loreto nővérek ruháját, fehér száriba öltözött, kék szegéllyel, a vállán kereszttel, és elindult a nyomornegyedek felé, teljesen rábízta magát Jézus gondviselésére és vezetésére, egyetlen kofferje és egyetlen táskája volt.  
Patnába ment, az amerikai missziós orvosnővérekhez, hogy beható kiképzést kapjon, mint ápolónő. Karácsonyra visszatért Kalkuttába és a szegények Kis Nővéreivel lakott. Még ugyanebben az évben engedélyt kapott első nyomornegyedi iskolájának megnyitására.
1950. októberében jóváhagyták az új szerzetestársulatot, a Szeretet Misszionáriusait, amely Kalkuttában alakult meg, és innen terjedt el egész Indiában, majd világszerte. A Szeretet Misszionáriusai 1965. februárjában pápai jogú társasággá lett.
Teréz anya tevékenységét az egész világon elismerték, a rengeteg kitüntetés mellett 1979-ben megkapta a Nobel-békedíjat.
Teréz anya 1997. szeptember 5-én halt meg. Azt, hogy áldozatos tevékenységét mennyire elismerték a más valláson lévők is, jelzi, hogy az indiai kormány állami temetésben részesítette.


Teréz anya Sepsiszentgyörgyön 1992-ben
A Szeretet Misszionáriusai Rendjének ma több mint 750 háza „tabernákuluma” van világszerte és több mint ötezer nővér szolgálja a szegények legszegényebbjeit, és négyszáz férfi szerzetes tartozik a rendhez, gyógyító-gondozó tevékenységüket hárommillió önkéntes segíti. Öt földrész csaknem százötven országában – köztük Magyarországon és Romániában is, Csíksomlyóhoz legközelebbi házuk Sepsiszentgyörgyön van – vannak jelen, gondoskodnak a szegényekről, ápolják a betegeket, a legsúlyosabbakat, így a leprásokat is. Az alapítás óta eltelt több mint 60 esztendő alatt Teréz anya és rendje kiterjesztette tevékenységét a világ minden országára és az „élet minden sebesültjére.”
+++
A REND LELKISÉGE:A Szeretet Misszionáriusai rend lelkisége és felépítése A rend minden tagja a keresztfára feszített, haldokló Jézus szomjúságát hivatott csillapítani a szegények legszegényebbjeinek szolgálata által. A lázas betegek tényleges szomjával, a hajléktalanok kitaszítottságával, a magányos öregek túlzó ragaszkodásával, a haldoklók néma tekintetével szól Jézus: Szomjazom a lelkek szeretet után. Szeresd bennem embertársadat, hogy ő megtaláljon engem a te szereteted által, mert én vagyok az út az igazság az élet. A Szeretet Misszionáriusai rend virágzásának, terjedésének és erejének titka a szomjazó Jézus.

+++

Leo Maasburg osztrák pap „Teréz anya” címmel könyvet irt. Vele történt a következő eset, amiben Szent Antal is szerepel:
Egyik alkalommal hosszabb ideig tartózkodott Kalkuttában és rengeteg videót, fényképet készített Teréz anyáról, a nővéreiről és a szegények legszegényebbjeiről. Ezt követően elutazott Moszkvába – ez még a Szovjetunió idején történt –, majd innen Rómába. A szovjet fővárosba nem akarta magával vinni a képeket, mert félt, hogy elkobozzák. Ezért Teréz anyára bízta azokat, hogy ha majd Rómába utazik, vigye magával. Amikor ez megtörtént, minden csomag megvolt, csak a filmes doboz nem. Teréz anya azt tanácsolta Leo atyának, imádkozzon Páduai Szent Antalhoz, aki „köztudottan mindenféle elveszett tárgy égi pártfogója.” Ő megfogadta a tanácsot, és felajánlott Szent Antalnak 50 dollárt. Ám a filmes doboz az újabb járattal sem érkezett meg, s az illetékesek valószínűnek tartották, hogy elveszett. Ekkor Teréz anya azt tanácsolta, hogy Leo atya úgy ígérje meg az 50 dollárt, hogy az kenyér lesz a szegényeknek. „Erre ő különösen érzékeny Szent Antal”- mondta. Leo atya így tett, a „jutalmat” pedig fölemelte 100 dollárra, s ezt követően megérkezett a filmeket tartalmazó csomag, a hivatalnokok és a könyv szerzőjének legnagyobb meglepetésére.

Nincsenek megjegyzések: