Színes
esernyők és körmenetben használt zászlók töltötték meg a Szent Péter
teret a tavaszi eső ellenére vasárnap délelőtt 10 órakor a pápai
szentmisére. A világ minden részéről számos konfraternitás képviselői
gyűltek össze, hogy együtt ünnepeljenek a Szentatyával.
A
szertartás elején Rino Fisichella érsek, az Új Evangelizáció Pápai
Tanácsának elnöke köszöntötte Ferenc pápát és nyitotta meg a szentmisét.
Hosszú időre nyúlnak vissza számos ország és a különböző városok
negyedeinek helyi hagyományai, amelyek mélyek élnek az emberek szívében –
kezdte beszédét az érsek. Ezer év történelmének képviselői vannak itt
jelen, akiket kevesen ismernek, mert a mindennapok egyszerű gesztusai
nem érik el a média figyelmét. Ezzel a szentmisével kérik az Urat:
nyissa meg szívüket, hogy gazdag hagyományaik mellett fel tudják ismerni
azokat az új helyzeteket, ahol a hit a szeretet által még tevékenyebbé
válik.
Ferenc pápa homíliája elején a hívekhez fordulva bátornak
nevezte őket, hogy az eső ellenére is eljöttek és köszönetet mondott
nekik. Az Úr áldjon meg benneteket! Majd hangsúlyozta, hogy a Hit éve
keretében örömmel mutatja be a szentmisét a konfraternitások számára. Az
egyháznak ez a hagyománya, amelyet a konfraternitások jelentenek, az
utóbbi időben a megújulás és az újra felfedezés korszakát éli.
Az
Evangéliumból kiindulva a Szentatya Jézus búcsúbeszédeihez fűzte
gondolatait, amelyeket János evangelista mond el az Utolsó Vacsora
kontextusában. Jézus az apostolokra bízza utolsó gondolatait, mint egy
spirituális végrendeletet, mielőtt elhagyná őket. A szöveg hangsúlyozza,
hogy a keresztény hit az Atyával, a Fiúval és a Szentlélekkel való
kapcsolatra összpontosul. Aki szereti az Úr Jézust, befogadja Őt és az
Atyát, és szívébe, életébe fogadja az Evangéliumot. Ez kijelöli
számunkra, hogy mindennek miből kell kiindulnia: Isten szeretetéből és
abból, hogy Krisztus tanítványai vagyunk megélve az Evangéliumot. Utalt
XVI. Benedek szavaira, aki korábban a konfraternitásokhoz szólva az
evangéliumi lelkület kifejezést használta.
A konfraternitásokhoz
fordulva a pápa megállapította: a népi vallásosság, amelynek fontos
megnyilvánulásai a konfraternitások, olyan kincs, amelyet az egyház és a
latin-amerikai püspökök misztikusnak, spirituálisnak neveztek.
Találkozási hely Jézus Krisztussal. Mindig Krisztusból merítsetek, aki
kifogyhatatlan forrás. Erősítsétek meg hiteteket gondozva lelki
képzéseteket, a személyes és a közösségi imát, valamint a liturgiát. Az
évszázadok során a konfraternitások sokak életszentségének helyei
voltak, akik egyszerűen élték meg az Úrral való intenzív kapcsolatot.
Határozottan haladjatok előre az életszentség felé. Ne elégedjetek meg a
középszerű keresztény élettel, hanem tagságotok legyen ösztönző erő
elsősorban magatok számára, hogy még jobban szeressétek Jézus Krisztust –
buzdította a konfraternitások képviselőit Ferenc pápa.
Az
Apostolok Cselekedeteinek idézete is az alapvetően fontosról szól
számunkra – folytatta szentbeszédét a pápa. A születő egyházban azonnal
szükség volt rá, hogy megkülönböztessék azt, ami alapvető volt a
keresztények számára, Krisztus követéséhez, és ami nem. Az apostolok és
az idősek fontos megbeszélést tartottak Jeruzsálemben, az első zsinatot
erről a témáról a problémák után, amelyek abból születtek, hogy a nem
zsidóknak, vagyis a pogányoknak hirdetett Evangéliumot. Gondviselésszerű
alkalom volt arra, hogy jobban megértsék, mi a fontos: hinni a
bűneinkét meghalt és feltámadt Jézus Krisztusban és úgy szeretni
egymást, ahogy Ő szeretett bennünket. megfigyelhető, hogy a nehézségeket
az egyházon belül és nem azon kívül győzték le.
A második elem,
amelyre a Szentatya felhívta a figyelmet XVI. Benedeket idézve: az
egyháziasság. A népi vallásosság olyan út, amely elvezet az alapvetően
fontos dolgokhoz, ha az egyházban élik meg szeretetközösségben
lelkipásztoraikkal. Kedves testvérek, az egyház szeret benneteket!
Legyetek a közösségben aktív jelenlét, mint élő sejt, élő kövek – kérte a
konfraternitásoktól Ferenc pápa. A latin-amerikai püspökök az
Aparecidai dokumentumban (264.) azt írták, hogy „a népi vallásossága hit
megélésének legitim módja, amellyel a hívek az egyház részének
érezhetik magukat”. Szeressétek az egyházat. Hagyjátok, hogy vezessen
benneteket! A plébániákon, az egyházmegyében legyetek a hit és a
keresztény élet tüdeje. Friss levegő…
A Szent Péter téren az
esernyők színeinek és konfraternitások jelképeinek nagy változatosságát
látom – folytatta homíliáját Ferenc pápa. Ilyen az egyház is: mindannak
gazdag kifejeződési formája, ami visszavezet az egységhez, ami pedig a
Krisztussal való találkozáshoz vezet.
Egy harmadik kifejezést is
kiemelt a konfraternitások jellemzésére a Szentatya: a missziós
elhivatottságot. Sajátos és fontos hivatásotok van – állapította meg a
pápa. Ez pedig nem más, minthogy tartsátok életben a hit és a népek
kultúrája közötti kapcsolatot, és mindezt tegyétek a népi vallásosságon
keresztül. Amikor pl. körmenetben hordozzátok a keresztet nagy
tisztelettel és szeretettel az Úr iránt, akkor ez ne csak pusztán egy
külsődleges cselekedet legyen. Az Úr húsvéti misztériumának középpontját
mutatjátok fel ugyanis, aki megváltott bennünket. mutassátok tehát fel
elsősorban magatoknak és a közösségnek, hogy az élet konkrét útján kell
követni Krisztust, hogy átalakítson bennünket.
Ugyanígy, amikor
Szűz Mária iránti nagy tiszteleteteket fejezitek ki, akkor a keresztény
lét legmagasabb fokú megvalósítását mutatjátok meg. Ő ugyanis hite és
Isten akarata iránti engedelmessége, valamint az Igéről és Jézus
cselekedeteiről folytatott elmélkedése miatt az Úr tökéletes tanítványa
(vö. Lumen gentium 53). Ezt a hitet, amely Isten Szavának
meghallgatásából születik, olyan formában juttatjátok kifejezésre, amely
az érzékeket, az érzelmeket és a különböző kultúrák jelképeit is
bevonják ebbe. Ezáltal közvetítitek a hitet az embereknek, különösen az
egyszerű embereknek, akiket Jézus „legkisebbeknek” nevez az
Evangéliumban.
„Együtt haladni a kegyhelyek felé és a népi
vallásosság különböző megnyilvánulásaiban részt venni a gyermekeket és
más személyeket is bevonva ebbe önmagában az evangelizáció cselekedete” –
idézte a pápa az Aparecidai dokumentumot. Legyetek igazi evangelizálók –
buzdította a konfraternitások képviselőit a Szentatya.
Kezdeményezéseitek legyenek „hidak”, utak, amelyek Krisztushoz vezetnek,
hogy együtt haladjunk Vele. Ebben a lelkületben fordítsatok mindig
figyelmet a szeretetre. Minden keresztény és minden közösség olyan
mértékben missziós, amennyire előreviszi és megéli az Evangéliumot,
valamint tanúságot tesz Isten szeretetéről mások felé, különösen azok
felé, akik nehézségben vannak. Legyetek a szeretet és Isten
gyengédségének, irgalmasságának misszionáriusai. Isten mindig megbocsát
és vár bennünket. Nagyon szeret minket – erősítette meg Ferenc pápa.
Evangéliumi
lelkület, egyháziasság, missziós elhivatottság. Ezt a három kifejezést
ne felejtsétek el – buzdított a Szentatya. Kérjük az Urat: irányítsa
mindig elménket és szívünket Isten felé, hogy az egyház élő köveiként
cselekedeteink és egész keresztény életünk legyen irgalmasságának és
szeretetének ragyogó tanúságtétele. Így haladunk földi zarándokutunk
célja és afelé a csodás kegyhely felé, ami a Mennyei Jeruzsálem. Ott
nincs más szentély, csak Isten és a Bárány, a nap és a hold fénye átadja
helyét Isten dicsőségének – zárta homíliáját Ferenc pápa.
A
világ minden részéről érkezett konfraternitásoknak bemutatott szentmisét
követően az eső ellenére a Szentatya hosszasan körbe járta a Szent
Péter teret és köszöntötte a zarándokokat. Programon kívül még
pápamobilján elhagyta a Szent Péter teret is és a Via della
Conciliazione úton is üdvözölte a híveket. A mozgássérült gyermekekkel
hosszasan elidőzött, mindegyiküket megáldotta, megnevettette. Egy
Down-kóros kisgyermekkel játszani kezdett, hagyta, hogy megcsókolja
keresztjét. Egy fiú ajándékot nyújtott át Ferenc pápának, amit örömmel
elfogadott. Egy tolókocsiban ülő idősebb hölgy a pápa köszöntésekor
leejtette kézitáskáját, amelyet a Szentatya felemelt és visszaadott
neki. A hívek nagy meghatódottsággal fogadták a pápa gesztusait.
(sv)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése