péntek, május 03, 2013

Napi gondolatok: Szent Fülöp és Szent Jakab apostol – Május 3.

1Kor 15,1-8; Jn 14,6-14

„Fülöp megjegyezte: »Uram, mutasd meg nekünk az Atyát, és ez elég nekünk.«”

Fülöp apostolnak ezen kívül alig van szava, melyet megőriztek az evangéliumok. Ez az egyetlen mondat azonban tudtán és akaratán kívül a legmélyebb vágyat fogalmazza meg, amely emberi szívből egyáltalán feltörhet, s azzal, hogy Jézushoz fordul vele, azt is elismeri, hogy ezt az elemi erejű vágyakozást nem töltheti be más, csak ő.

Jézus nem utasítja el Fülöp kérését, hanem azonnal teljesíti, a legnagyobb és legvégső kinyilatkoztatást adva neki az Atya és a Fiú közötti egységről, amely nem pusztán átmeneti vagy szimbolikus egység, hanem örök és teljes egymásban levés. Amikor tehát másnap Fülöp megtudja, hogy az Urat halálra ítélték és keresztre feszítették, akkor az Atyáról is megtud valamit, amit soha senki nem gondolt Istenről. A halott Jézus is az Atya tökéletes képe itt a földön, olyan jel, mint amilyen a betlehemi kisded is volt. Az Atyaistenről a megfeszített Jézus adta a leghitelesebb képet erre a gonoszsággal, szenvedéssel és halállal megjelölt földi életre.

Az utolsó vacsorán Fülöp ezt még nem érthette. Húsvét és Pünkösd után viszont azt nem értené, hogyan lehetnek olyan keresztények, akik azzal vádolják az Istent, hogy békésen trónol az égben, míg mi itt a földön szenvedünk. Krisztus szeretetből vállalt halála az Atyaisten legmélyebb feltárulkozása, önkinyilatkoztatása – számodra is. Ha ez nem segít rajtad, senki és semmi nem segít.
Az értünk meghalt, de a halálon diadalmaskodó Jézus jelenik meg a másik apostolnak, Jakabnak. A Szent Pál-i felsorolás szerint Péteren kívül ő az egyetlen a tizenkettő közül, aki négyszemközt találkozik a Feltámadottal. De míg részletes evangéliumi beszámoló írja le azt az eseményt, amikor Mária Magdolna találkozik a sírnál a feltámadott Úrral, s hogy milyen üzenettel küldi őt Jézus az apostolokhoz, arról nem maradt fenn híradás, mit mondott a Feltámadott Jakabnak (illetve Péternek), hogyan szólította meg, ő pedig hogyan ismerte fel. Vajon miért ez a szűkszavúság?
Talán mert az ilyen bensőséges találkozás a feltámadott Úrral, a vele kettesben töltött percek olyan mélyen érintik és jelölik meg a férfiembert, hogy mindezt nem tudja szavakba önteni. S talán mert rá nem egy bizonyos üzenetet bíz az Úr, hanem őt magát teszi üzenetté.
Téged is hasonló találkozásra hív Jézus Krisztus, a Feltámadott. Arra, hogy vele légy nap mint nap, s ez a bensőséges együttlét az Úrral élő üzenetté formáljon testvéreid számára.

fr. Barsi Balázs ofm

Nincsenek megjegyzések:

Sárkányölő Szent György vértanú – Ferences templom és kolostor védőszentje – Esztelnek

A fölséges és dicsőséges Isten kegyelméből megünnepelhettük templomunk, kolostorunk és templomi közösségünk védőszentjének, Sárkányölő Szent...