szombat, február 09, 2013

Napi gondolatok: Gyertek velem külön valamilyen csendes helyre, és pihenjetek egy kicsit! Mk 6,30-34

Az ember a történelem elején elutasította Isten útmutatását: bűnt követett el, azaz Istenné akarta tenni magát. Lázadásának következménye a szenvedés, a kilátástalanság, a halálfélelem és az a sátáni szövevény, amelyet áteredő bűnnek nevezünk. Az első bűn és a nyomában felhalmozódó sok vétek mérhetetlen szakadékot vágott az ember és az Isten világa közé. Az ember önerejéből sosem tudta volna áthidalni ezt a szakadékot. Isten azonban lázadó teremtménye segítségére sietett.
 
Eljött Jézus. Magára vette az emberiség bűnét, hogy e tengernyi bűnt és annak végzetes következményét föláldozott életével együtt a halálba, a semmibe taszítsa. Majd föltámadt a halálból, hogy mindazoknak, akik az ő föltámadott életébe kapcsolódnak, megnyissa a mennyország kapuját.
A tanítványoknak erről az örömhírről kellett tanúságot tenniük, amikor kettesével szétküldte őket. Hirdetniük kellett Isten megbocsájtó irgalmát, hirdetniük kellett az élet értelmét és a halálon túli lét reményét.
 
E tanúságtétel próbára teszi erőiket: egyrészt azért, mert nekik is meg kell harcolniuk a hit harcát; másrészt azért, mert meg kell küzdeniük az emberek kételyeivel, közömbösségével és rosszindulatával. E fárasztó munkából időnként vissza kell vonulniuk, hogy megpihenjenek, töltekezzenek és erőt gyűjtsenek.
 
A mai evangéliumban éppen egy ilyen töltekezésről szóló részletet olvashatunk: a tanítványok visszavonulnak, hogy Jézus jelenlétéből és tanításából erőt merítve újult erővel folytathassák az igehirdetői munkát.
 
A szentírási szemelvények két kérdéssel szólítanak meg bennünket:
 
Vajon fel tudjuk-e fogni, hogy mit jelent a megváltás, és mit köszönhetünk Jézusnak?
 
S vajon rohanó életünkben tudunk-e időt szakítani arra, hogy az imádságban Jézus közelébe húzódva a megváltás ajándékáról elmélkedjünk?
 
Minthogy e kérdésekre aligha válaszolhatunk egyértelmű igennel, kérjük Isten segítségét. Kérjük, segítsen bennünket, hogy kellőképpen tudjuk értékelni azt a tényt, hogy Jézus megnyitotta nekünk a menny kapuját. És segítsen abban is, hogy Jézus csendjéből erőt merítve hatékonyan tudjuk hirdetni az élet értelmét és a feltámadás diadalát.

Nincsenek megjegyzések:

Nagycsütörtök: a legnagyobb szeretet pillanatai a legnagyobb árulás alkalmaivá is válhatnak

Lábmosás március 28., csütörtök Jn 13,1-15 Galaczi Tibor SP elmélkedése Fájdalmas tapasztalatunk, hogy nagyon sokszor az emberi életben a le...