Oldalak

vasárnap, december 30, 2012

Az utolsó pillanat...

A II. világháború egy elesett katonájánál találták ezt a papírtöredéket. Uram, te tudod, hogy gyermekkoromtól fogva azt mondták nekem, hogy nem létezel. De ezen az éjszakán, a lövedékektől feltépett kráter alján feküdve rám borult a csillagos ég, feltámadt előttem a teremtés szépsége és felismertelek Téged, hogy létezel. Egy ember, aki a 11 órában figyelt fel a hívásra és szinte az utolsó pillanatban kezdett el hinni a Jóistenben. Szerintem, megkapta az egy dénárt, az örök életdénárját.
Őszintén örülünk annak, hogy kezdettől fogva hívők vagyunk. Fejlődik hitünk és Isten iránti szeretetünk? 


forrás helye

Nincsenek megjegyzések: