Oldalak

szombat, november 24, 2012

Napi gondolatok: November 24. Dung-Lac Szent András áldozópap és társai vértanúk emléknapja



A vietnamiak hagyományos vallása a buddhizmus, keverve a taoizmus, konfucianizmus és őskultusz elemeivel. A 16. sz. kezdetén léptek először katolikus misszionáriusok Vietnam földjére.
A vietnami keresztények az evangélium terjesztését példás életükkel és hősies helytállásukkal segítették elő. A szerzetesek és egyházmegyés papok mellett a legkülönbözőbb hivatású világiak is szenvedtek hitükért. Mert a kereszténység, mint idegen vallás, fanatikus üldözéssel találkozott. Az első két évszázad során mintegy százezerre becsülhető azok száma, akiket Krisztusba vetett hitükért megöltek.
A 117 között 96 volt vietnami és 21 külföldi misszionárius. A vietnamiak közül 37 pap és 59 világi keresztény volt, egyikük hatgyermekes asszony. A hittérítő vértanúk közül 11 spanyol volt, 6 püspök és 5 pap, mindnyájan dominikánusok; 10 pedig francia, 2 püspök és 8 pap, a Külföldi Missziók Társulatából.  76 vértanút lefejeztek, 21-et megfojtottak, 6-ot élve megégettek, 5-öt megcsonkítottak, 9 pedig a börtönben halt meg az elszenvedett kínzások következtében. A legkorábbi vértanúk, akikről alapos dokumentáció áll rendelkezésre, Francisco Gil de Federich és Alonso Lenziana spanyol dominikánusok voltak, akik 1580 táján jöttek az országba. Gil kilenc éven keresztül gyümölcsöző apostolkodást irányított a börtönből, míg Lenziana, tizenhárom éven át állandó menekülésben, titokban hűségesen szolgálta a benszülött hívőket. Az első indokínai benszülött vértanú Vincent Liem lett.

A tizenkilencedik század első két évtizedében a kereszténység nagy előrehaladást tett, de ezt drámai módon szakította meg Minh-Mang (1820-40) és Tu Dúc (1847-83) annami császárok üldözése. 1832-től minden külföldi misszionárius ki volt tiltva az országból, a vietnami keresztényeket pedig arra akarták kényszeríteni, hogy megtapossák a feszületet. A templomokat lerombolták, a keresztény tanítást betiltották. Sokan szenvedtek halált vagy borzalmas kegyetlenségeket. A spanyol dominikánus püspököt,  a 76 éves Inigo Delgadót ketrecbe zárták nyilvános kigúnyolás céljából, ahol az éhség és szomjúság ölte meg, mielőtt lefejezhették volna. A francia Joseph Marchand testéről vörösen izzó fogókkal tépték le a húst,  Jean-Charles Cornayt ketrecekben való tartás után darabokra vagdalták, fejét három napra közszemlére tették, majd a folyóba vetették.

Dung-Lac András, akinek nevét a római naptár mint a 117 vértanú reprezentánsáét említi, benszülött vietnami egyházmegyés pap volt. Eredeti neve Dung An Trân. 1795 körül született pogány szülőktől az észak-vietnami Bac-Ninhben. Tizenkét éves korában költözött családja Hanoiba, hogy munkát találjanak. Ott találkozott egy hotoktatóval, tőle kapott szállást és élelmet, majd keresztény tanítást három éven keresztül; Vinh-Triben keresztelték meg, ekkor kapta az András nevet. Megtanulta a kínai és a latin nyelvet, majd ő is katekista lett. Alkalmasnak találták a teológiai tanulmányokra, és 1823. március 15-én pappá szentelték. Plébános lett Ke-Dâmban, ahol fáradhatatlanul prédikált. Sokat böjtölt, szigorú életet élt, példájára sokan megkeresztelkedtek. 1835-ben, Minh Mang, a „vietnami Nero” alatt bebörtönözték,  de gyülekezete pénzzel kiváltotta a fogságból. Elváltoztatott néven (Dung helyett Lac) rejtőzködött az üldözés elől, de 1839. november 10-én ismét letartóztatták, együtt Peter Thivel, egy másik vietnami pappal, akit gyónás céljából keresett föl. Másodszor is sikerült mindkettőjüket pénzzel kiváltani. Azonban hamarosan újból börtönbe kerültek. Mindkettőkjüket Hanoiba vitték és borzalmasan megkínozták. 1839. december 21-én fejezték le a két papot. Andrást már 1900. május 27-én boldoggá avatták.

Válogatott, kegyetlen kínzásokat elszenvedve és hitüket vérükkel megpecsételve lettek a vietnami Egyház magvetői.
II. János Pál pápa 1988. június 19-én iktatta őket a szentek közé.

Nincsenek megjegyzések: