szombat, szeptember 01, 2012

Napi gondolatok: Ha a hangyáknak szárnya nő, vesztükre történik. (Mt 25, 14 – 30)


A példabeszédben szereplő előkelő ember Jézust személyesíti meg. A szolgák, akikre uruk értéket bízott, Jézus tanítványai: feladatuk az, hogy az evangélium kincsét ne csak őrizzék, hanem terjesszék is a világon.

A példabeszéd kulcsmondata és mondanivalója abban a rejtélyes kijelentésben fogalmazódik meg, hogy mindannak, akinek van, még adnak, akinek pedig nincs, attól még azt is elveszik, amije van. A szövegösszefüggés világossá teszi e talányos mondat értelmét. Az értékek kamatoztatásával nem törődő szolga nem más, mint a lanyha tanítvány, akinek nincs lelkesedése és szorgalma az örömhír terjesztésére. S minthogy nincs birtokában a jó tanúságtevő ismérveinek, Isten azt is elveszi tőle, amije van, azaz megvonja és másnak adja tanúságtevői megbízatását.

Sumer súlymérték (1 talentum = 60 mina = 3600 sékel
Tehát a talentumok nem érnek semmit, ha nem kamatoztatjuk azokat. Krisztus mindenkinek képessége szerint adja talentumát. Nem tudom, te hányat kaptál, de mindenképpen eleget, hogy Krisztus téged megdicsérjen, „Jól van, derék és hű szolga! A kicsiben hű voltál, sokat bízok rád: menj be urad örömébe." (Mt 25,23) Ne panaszkodj, ha kevés a talentumod. Nemcsak azért, mert a képességet gyakorlat által növelni lehet, hanem azért is, mert a sok talentum esetén megvan a pazarlásnak a veszélye. Ha a hangyáknak szárnya nő, vesztükre történik. Nem találnak már vissza fészkükhöz. A sok talentum, romlásukat okozza.

Viszont annak, aki talentumait kamatoztatni akarja, tudnia kell, hogy az igen sokba fog kerülni neki. Talán mindenét el kell veszítenie, hogy azután mindent megnyerjen. De ennek tudata nem kell, hogy elriasszon, hiszen mindennap csak egynapi járást kell előrehaladni az úton, nem egyszerre kell végigjárni az egészet.

E tanítás számunkra is megfontolandó, mert a szolgák, akikre uruk a talentumokat bízta, mi vagyunk. Tegyünk meg mindent, hogy ne jussunk a haszontalan szolga sorsára. Kérjük Istent, segítsen, hogy derék szolgaként tudjuk kamatoztatni az evangélium kincsét önmagunk és embertársaink javára.

Ima:
Urunk, Istenünk! Csodálatos képességekkel áldottad meg az embereket és bizalmad jeleként arra kérsz bennünket, hogy embertársaink szolgálatára álljunk. Segíts minket, hogy minden adottságunkkal önmagunk és mások üdvösségét segítsük, s ezáltal dicsőséget szerezzünk neked. Hűséges szolgáid akarunk lenni, akik szolgálatunk jutalmaként eljuthatunk az örök életre.

+++



Julius Caesar, római császár idejében egy legionárius éves zsoldja 225 dénár volt, tehát egy talentumért több mint 26 évig kellett szolgálnia.

A vert pénzérmék megjelenése előtt az emberek súlyra mért kis arany- és ezüstrudakkal fizettek. Már ekkor kialakult a talentum pénzegységként való használata, s ez megmaradt akkor is, amikor pénzérmékkel fizettek. A zsidóknál a súlymérés és a pénzmérés alapegysége a sekel volt. 50 sekel egy minát tett ki, a talentum pedig 3000 sekelt jelentett. Az aranytalentum 49,11 kg aranyat tett ki, az ezüst talentum 43,65 kg volt. Mai érme-eladási árakon számítva az aranytalentum értéke közel kettő-százmillió forint, aranyárban kb. százmillió. Egy ezüst talentum értéke pedig tíz - húszmillió forint körül alakul.
 

Nincsenek megjegyzések:

Seminarium Incarnatæ Sapientiæ jelenleg itt van: Szent Mihály Római Katolikus Székesegyház - Gyulafehérvár

  „Istenem! Te megvizsgáltál és jól ismersz engemet...” – 139 (138). zsoltár a nagyszombati liturgiában. Jellegzetesen közép-európai, de leg...