📖 Bibliai alap: Bír13,2–7.24–25a; Lk 1,5–25
A nap végén, amikor elcsendesedik körülöttünk a világ, talán
könnyebb belátni: nem mindent nekünk kell megoldani.
A mai igékben meddő helyzetek, beteljesületlen vágyak és
hosszú várakozás jelenik meg – mégis mindez Isten ígéretének helye lett.
Zakariás hallgatása
és a gyermekre váró szívek emlékeztetnek arra, hogy Isten munkája sokszor nem
zajos, hanem mély és lassú.
Ami ma fárasztott, ami kérdés maradt benned, azt most nyugodtan leteheted. Advent végén már valóban csak ez számít: hogy engedjük Istennek, hadd legyen Ő az, aki csendben tovább írja az életünk történetét.
Esti ima
Urunk, Istenünk,
köszönjük ezt a napot, minden találkozásával, gondolatával és csendjével
együtt.
Ami bennünk ma meddőnek, üresnek vagy befejezetlennek tűnt,
azt most rád bízzuk.
Taníts minket úgy hallgatni,
hogy közben a szívünk figyelmes maradjon.
Gyógyítsd a fáradtságunkat,
tisztítsd meg a szándékainkat,
és őrizd meg bennünk a reményt,
hogy Te akkor is munkálkodsz, amikor mi már csak várni tudunk.
Add, hogy az éjszaka békéje
felkészítse a szívünket Fiad érkezésére,
és holnap újra nyitottan, bizalommal induljunk tovább
a betlehemi jászol felé.
Ámen.
Jó éjt – útravaló
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése