Bibliai alap: Ám 8,4-7 •1Tim 2,1-8 • Lk 16,1-13
A mai vasárnap mindhárom szentírási
részlet, amit hallottunk, ugyanarra hívja fel a figyelmünket, vagyis Isten
nézőpontjából kell értelmezni az életünket, döntéseinket,
kapcsolatainkat, a pénzhez és hatalomhoz való viszonyunkat.
Amos
próféta könyvéből kemény szavakat hallottunk: Isten nem nézi jó
szemmel, ha valaki a szegények nyomorúságát kihasználva akar meggazdagodni. „Soha
nem felejti el tetteiket” – mondja az Úr (Ám 8,7). Ez figyelmeztetés
nekünk is, ugyanis minden tettünknek súlya van Isten előtt.
Szent
Pál
Timóteushoz írt levelében imára buzdít „minden emberért, a királyokért és
minden vezetőért” - imádkozzunk (1Tim 2,1–2). Nem elég tehát
csak magunkért imádkozni, hanem felelősséget kell hordoznunk egymásért. Ha
békére vágyunk a világban, a családban, a közösségben, akkor kezdjük azzal,
hogy szívből imádkozunk – barátért és ellenségért, a velünk jóban levőkért és a
rossz hírünket keltőkért, a vezetőért és az egyszerű emberért egyaránt.
Az
evangéliumban pedig Jézus a „hűtlen intéző”
példabeszédét mondja el (Lk 16,1–13). Első hallásra zavarba ejtő: miért
dicséri meg a gazda azt az embert, aki elherdálta a vagyonát? Természetesen
nem azért, mert becstelen volt – hanem azért, mert okosan, előrelátóan
gondolkodott: nem tétlenül várta, hogy baj érje, hanem próbált biztosítékot
szerezni a jövőjére.
Jézus
nem azt
tanítja ezzel, hogy legyünk csalafinták, hanem azt, hogy ugyanilyen okosan
tervezzük meg a lelkünk jövőjét is.
Az
emberek gyakran rengeteg energiát fordítanak a földi életük
biztosítására: a munkára, a házra, a pénzügyekre, a tanulásra. De mennyi
energiát fordítunk arra, ami a legfontosabb: az örök életre, az Istennel való
kapcsolatunkra?
Ezért
mondja Jézus: „Aki hű a kicsiben, az a nagyban is hű.”
Mit jelent ez?
- Ha a mindennapok
apró dolgaiban – egy becsületes munkanapban, egy tiszta szóban, egy
imádságban, egy jócselekedetben – hűségesek vagyunk, akkor a nagy
dolgokban is helyt fogunk állni.
- De ha a kicsiket
elhanyagoljuk, ha apró dolgokban csalunk, ha megalkuszunk, ha nem vagyunk
kitartóak az imában, akkor nagyobb megpróbáltatások idején sem lesz
bennünk erő és állhatatosság.
Mit
jelent ez nekünk, itt és most?
·
A fiatalnak, aki az élet értelmét keresi: azt jelenti,
hogy ne a nagy tervekkel kezdje, ne a gyors sikereket hajszolja, hanem a
mindennapi apróságokban legyen becsületes, szorgalmas, figyelmes – mert ott
érlelődik a jövő.
·
Az idősnek: hogy tapasztalatait és imáit ne becsülje
le. A család gyakran az ő szavaiból és példájából kap, illetve kellene,
hogy kapjon tartást.
·
Az édesapának és az édesanyának: hogy a család
iránti felelősségben, a kenyérkeresésben és az otthon melegének megteremtésében
is ott ragyogjon az Istenbe vetett bizalom.
·
A munkásnak: hogy izzadtságos munkáját tisztességgel
végezze, s ne tegye hiábavalóvá a kapzsiság vagy a csalás által, hanem
legyen tisztességes, mert Isten szeme látja.
·
Az értelmiséginek: hogy gondolatai és döntései ne az önző,
saját érdeket, hanem a közjót szolgálják.
·
A
gyermeknek: hogy merjen rácsodálkozni a világ szépségére, és tanulja meg
értékelni a kicsiny jótetteket, mert az apró figyelmesség is nagy érték.
·
A
nagyszülőnek: hogy imáival, türelmével és derűjével erősítse a családot.
·
A
magányosnak: hogy ne veszítse el a reményt, mert Isten vele van a
csendben és hűségesen mellette áll.
·
A
közösségben élőnek: hogy másokat bátorítson, ne ítélkezzen, hanem
biztatást adjon.
·
A hitben erősnek: hogy
alázattal mutassa az utat.
·
A kételkedőnek:
hogy ne féljen keresni, mert Isten türelemmel vár és a zörgetőnek ajtót nyit.
·
A szenvedőnek: hogy könnyeit imává formálja.
·
Az
örömben élőnek: hogy hálát adjon, és örömét megossza másokkal is.
Ma, amikor a hírekben annyi bizonytalanság,
háború, szegénység és félelem szerepel, könnyű elcsüggedni. De Jézus
evangéliuma emlékeztet: a remény a kicsiny dolgokban születik. Nem tudjuk
megváltoztatni a világot egyetlen lépésben, de minden nap tehetünk valamit: egy
becsületes munkát, egy jó szót, egy imát, egy apró segítséget.
A pénz önmagában nem rossz – de lehet
bálvány. Ha Isten elé helyezzük, rabszolgaságba dönt. Viszont, ha
eszközként használjuk mások javára, szeretetre, segítségre, akkor áldássá
válik. Ezért mondja Jézus: „Nem szolgálhattok egyszerre Istennek és a
mammonnak.”
A
mai
evangélium üzenete világos: a kicsiben való hűség vezet a nagy dolgokhoz.
Az apró figyelmesség, az őszinte ima, a tisztességes munka, a szeretettel
kimondott szó: ezekből épül fel Isten országa bennünk és körülöttünk.
A
házi feladat a jövő hétre:
- Legyünk
hűségesek a kicsiben!
- Ez lehet egy
mosoly a családban, egy türelmes válasz a munkahelyen, egy
segítőkész gesztus az iskolában, egy rövid ima az utcán járva, egy
apró segítség a rászorulónak. Ezekből a kicsiny, hétköznapi
tettekből születik meg a nagy: az örök élet.
Ehhez kérjük Égi Édesanyánkat, Szűz Máriát, hogy segítsen minket hűségesnek maradni. És hívjuk segítségül templomunk védőszentjeit, Szent Pétert és Szent Pált, hogy közbenjárásukkal erősítsenek bennünket, hogy mindig Isten országát válasszuk, és ne a mammon szolgálatát. Ámen.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése