Boldog Bogdánffy Szilárd nagyváradi vértanú püspök
Feketetó községben (Torontál megye) született 1911. február 11-én, a
temesvári Piarista Gimnáziumban szerzett érettségit 1929-ben. Nagyváradon
kezdte meg teológiai tanulmányait, majd a Budapesti Papnevelő Intézet diákja
volt. Nyelvtudására és matematikai készségére gondolva diák- és paptársai az
„élő lexikon” ragadványnevet adták neki. 1933-ban hittanári vizsgát tett, 1934.
június 29-én Fiedler István püspök pappá szentelte.
Először a szatmárnémeti Bölcseleti és Hittudományi Főiskolán tanított, majd
Nagyváradon teológiai és középiskolai tanárként működött. Sokat sportolt, a
hegyek vonzották. Egyénisége, lelkisége, nevelési módszere, a szegényekről való
gondoskodás maradandó hatást gyakorolt tanítványaira is és híveire is. Védte az
üldözötteket, zsidókat rejtett el. 1940-től a nagyváradi közkórház és
elmegyógyintézet lelkésze volt. 1943-ban a budapesti Pázmány Péter
Tudományegyetemen doktori fokozatot szerzett, disszertációjának címe: A
szinoptikus apokalipszis. 1945-ben megalapította a Merici Szent Angéla
(orsolyita) Harmadrendet, a családok erősítését célozta meg, gimnáziumukban is
tanított hittant, franciát, latint, matematikát. Szeretett tanítani és szerette
diákjait. Egy frissen diplomázott orsolyita máter, francia tanárnő az
osztályból jó néhány növendéket megbuktatott, és dicsekedett vele, hogy ő
milyen szigorú és lelkiismeretes tanár. Bogdánffy Szilárd azt mondta neki:
„Kedves tisztelendő máter, tudja mi ez (az osztálynapló)?” „Nem.” „Az ön tanári
diplomája. Nem buktatni kell, hanem tanítani és magyarázni, ha nem értik.”
1949. február 14-én titokban püspökké szentelték. A kommunista hatóságok a
katolikus egyházat román nemzeti egyházzá akarták alakítani, ő szembefordult a
mozgalommal. Az elsők között tartóztatták le, 4 évet töltött az ország
legnehezebb börtöneiben és a Capul Midia haláltáborban. „Meddig hisz még
Istenben?” – kérdezték vallatói. Nagyon sokat kínozták. „El lehet viselni.” –
mondta rabtársainak. A börtönben is társai vigasztalása foglalkoztatta, naponta
kereste a szeretetszolgálat lehetőségeit: kenyérdarabokat rejtett el a
legyengülteknek, cigarettát a dohányosoknak, más helyett cipelte a nehéz
zsákokat. Tüdőgyulladást kapott, de a börtönorvos nem adott neki gyógyszert:
„Nem kár érte, ha meghal, a nép gyilkosa.” Tüdőgyulladásába halt bele 1953.
október 1-jén a nagyenyedi börtönben. Az egyházhoz való hűségéért szenvedett,
halála vértelen vértanúság (fehér vértanúság) volt.
2010. október 30-án avatta boldoggá Angelo Amato érsek.
Boldog Bogdánffy Szilárd, könyörögj értünk!
Forrás: itt található
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése