Lisieux-i Kis Szent Teréz (1873–1897) a
legifjabb egyháztanító és a missziók védőszentje. Édesapja Louis Martin
órásmester, édesanyja Azélie Guérin. Mindketten mélyen hívő katolikusok
voltak, akik az esküvőjük után megfogadták, hogy nem élnek házaséletet,
de lelkiatyjuk lebeszélte őket erről a fogadalmukról. Kilenc gyermekük
született, közülük öt lány érte meg a felnőttkort. Négyen – Marie-Louis,
Marie-Pauline, Marie-Céline és a későbbi szent, Marie-Francois Thérése –
karmelita apácák lettek, míg Marie-Léonie a caeni vizitációban lett
szerzetes. A Martin házaspárt XVI. Benedek pápa 2008 októberében szentté
avatta. Terézt XI. Pius pápa avatta boldoggá 1923-ban, majd szentté,
1925-ben.
Leonardo Defilippis filmje idilli
képekkel kezdődik. A népes Martin család a kertben gondtalanul élvezi a
ragyogó napsütést, a szülők boldogan szemlélik gyermekeiket, akik
önfeledten játszanak. A legkisebb gyermek, Teréz rózsát szed, vöröset és
fehéret, átnyújtja anyjának, s a kisdedek őszinteségével szalad ki
száján a kívánság: „Mama, mennyire szeretném, hogy halott legyél!” Az
alig négyéves Teréz már ekkor a hit kegyelmében él, s így indokolja
megdöbbent szüleinek valóban szokatlan kívánságát: „Mert azt szeretném,
ha a mennybe jutnál. Azt mondtad, meg kell halnunk, hogy oda jussunk.”...
A folytatás a Szerzetes.hu-n olvasható
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése