Oldalak

péntek, október 11, 2013

Gunnar Riebs: XXIII. János – Kortársak emlékeznek a zsinat pápájára

Ötven évvel ezelőtt, 1959. január 25-én, Szent Pál apostol megtérésének ünnepén XXIII. János pápa meghirdette a II. Vatikáni Zsinat összehívását. E korszakalkotó tettével a rövid ideig, mindössze öt évig (1958-1963) uralkodó egyházfő örökre beírta nevét az egyháztörténelem kiemelkedő pápái közé. A 2000. szeptember 3-án II. János Pál által boldoggá avatott XXIII. Jánost már életében szent embernek tartották, a jó pápának nevezték. 
Gunnar Riebs könyvében Boldog XXIII. János kortársai, egykori munkatársai emlékeznek a zsinat pápájára. A róla szóló tanúságtételek egy kimagasló személyiség vonásait vázolják fel, aki egész életében, még Krisztus földi helytartójaként is, megmaradt egyszerű és szerény embernek. Mindenkivel szót tudott érteni, határtalan bizalmat sugározva közeledett minden emberhez és helyzethez. Jelenlétében senkinek nem kellett szerepet játszania, mindenki önmaga lehetett. Egész életét, eredetiségét jól megvilágítja naplójának, az Egy lélek történetének egyik vallomása: „Ez életem titka. Ne keressetek más magyarázatot. Mindig is Nazianzi Szent Gergely vallomását tartottam a szemem előtt: ’Uram, a te akaratod a mi békénk’.” 

Paul Poupard bíboros szerint Boldog XXIII. János egész életében az egység elkötelezettje volt, „Isten embereként élt az emberek között, és igaz emberként szolgálta az Istent.” A bíboros arra is emlékeztet, hogy a jó pápával kapcsolatban rendszerint barátságos, vidám természetét, a keresztény ember derűs nyugalmát szoktuk emlegetni, s elfeledkezünk arról, hogy Angelo Giovanni Roncalli minden adottságát az evangélium és az egyház szolgálatába állította. Ehhez pedig nemcsak türelem, hanem nagy erő és állhatatos kitartás kellett...

A folytatás az alábbi linken olvasható
Gunnar Riebs: XXIII. János – Kortársak emlékeznek a zsinat pápájára

Nincsenek megjegyzések: