Október 7-e Rózsafüzér Királynője, más néven Olvasós
Boldogasszony napja. E hálaünnepen Mária közbenjárásáért, Isten
segítségéért imádkoznak a keresztény hívek. Az olvasó imádkozása a
domonkos szerzeteseknek köszönhetően a XV. század folyamán nyerte el mai
formáját. Mária e jeles ünnepét V. Piusz pápa (1566–72) rendelte el a
lepantói csata emlékezetéül, először Győzelmes Boldogasszony néven.
A
szentolvasó imádkozásával, az Istenszülő iránti tiszteletünket
kifejezve, Jézus életéről elmélkedünk, megváltásunk titkaira emlékezünk.
Máriával együtt újra megerősíthetjük az igent Isten akaratára.
Adventtől
Jézus megkeresztelésének ünnepéig elsősorban az örvendetes titkokat,
nagyböjt folyamán a fájdalmas titkokat, a húsvéti időben a dicsőséges
titkokat imádkozzuk. Az év többi részében felosztjuk a titkokat: hétfőn
és szombaton az örvendetes, kedden és pénteken a fájdalmas, szerdán és
vasárnap a dicsőséges titkokat mondjuk, míg a „világosság titkait”
csütörtökre javasolja a Szentatya.
*
A
rózsafüzér négy forrásból eredeztethető: a zsoltározás, a Miatyánk, az
Üdvözlégy és az imaláncok határozták meg kialakulását – ezekbõl adódott
össze körülbelül a XV. században a ma ismert rózsafüzér.
A
XIII. században sok szerzetesrendben imádkozták a zsoltárokat, néhány
helyen mind a százötven zsoltárt. Azok a barátok, akik nem tudtak
olvasni, százötven Miatyánkot mondtak a zsoltárok helyett. A hagyomány
szerint Szent Domonkos kapta azt az üzenetet, hogy az Üdvözlégyet
imádkozzák százötvenszer a Miatyánk helyett.
A
rózsafüzér kezdetben tehát százötven Üdvözlégyből állt, de az
Üdvözlégynek csak az első, szentírási részét mondták. IV. Orbán pápa
1261-ben hozzáadta Jézus nevét.
A XV.
században a rajnavölgyi karthauzi szerzetesek minden Üdvözlégyhez
hozzárendeltek egy titkot Jézus életéből, ami elmélkedésre,
szemlélődésre indította az imádkozókat. Többnyire csak ötven Üdvözlégyet
mondtak, és így ötven titkot soroltak fel. Egyes listák százötven
titkot tartalmaznak. A karthauziak a rózsafüzérrel az õskeresztény
pusztai remeték szokását követték, akik egy-egy zsoltárt imádkoztak el
együtt, majd csendben térdelve vagy leborulva azon hosszasan
elmélkedtek, és a végén az elöljáró összefoglalta az egyéni imákat
(zsoltárkollekta). A karthauziak közösen elmondták az üdvözlégy első
részét, Jézus nevéhez hozzáfűzték a megfelelő titkot, és azon hosszasan
egyénileg elmélkedtek, szemlélődtek.
Porosz
Domonkos az ötven Üdvözlégyet (Quinquagena) tizedekre osztotta, s ezen
imádságot rosariumnak, vagyis Mária rózsakoronájának nevezte el.
Alanus
de Rupe, domonkos szerzetes Douaiban 1468–70 körül megalapította a
Rózsafüzér Társaságot, amely nagyban hozzájárult a szentolvasó
imádkozásának elterjedéséhez.
A
Dicsőség és az apostoli hitvallás, valamint az öt tizedet megelőző három
Üdvözlégy az isteni erényekkel kapcsolatban a tridenti zsinat után, a
XVI. században került a rózsafüzérhez; titkainak számát lecsökkentették:
így lett minden tizednek egyetlen titka.
Az
üdvözlégy második része – Asszonyunk, Szűz Mária... – csak később lett
része az imádságnak, Szent V. Piusz pápa kezdeményezésére, aki 1568-ban
hivatalosan jóváhagyta a rózsafüzért.
1572. október 7-én szintén V. Piusz vezette be ünnepét Győzedelmes Nagyasszonyunk
tiszteletére, az 1571-es lepantói tengeri ütközet emlékére. A pápa a
lepantói győzelmet az egész keresztény világ a rózsafüzér-imádságnak,
illetve a Szűzanyának tulajdonította. Szent V. Piusz, a csatát
segítendő, a rózsafüzért imádkozta; közben látomása volt: a győzelmet
látta. Délben valóban megfordult a szél, a füstöt a törökökre vitte,
így a keresztesek győztek.
XIII. Gergely 1573-ban a Legszentebb Rózsafüzér
elnevezéssel október első vasárnapjára helyezte át az ünnepet azon
templomok és kápolnák számára, ahol rózsafüzér-oltár volt. Savoyai
Jenő 1716-ben kivívott péterváradi győzelme emlékére, ahol szintén a
rózsafüzér imádkozása segítette a győzelemet, XI. Kelemen pápa
(1700–21) az egész egyházra kiterjesztette. XIII. Leó pápa 1887-ben
megemelte az ünnep rangját, s a domonkos miseszövegeket tette
általánossá. Szent X. Piusz pápa 1913-ban visszahelyezte az ünnepet
október 7-re.
A Rózsafüzér Királynője nevet 1960-ban adta XXIII. János pápa e jeles Mária-ünnepnek.
Magyar Kurír
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése