Oldalak

hétfő, június 17, 2013

Napi gondolatok: Szemet szemért, avagy ne szállj perbe a gonosszal... Mt 5, 38-42.

A szemet szemért, fogat fogért ószövetségi rendelkezés a megtorlás, a bosszúállás gondolatára épült, s a cél az volt, hogy elriasszon a gonoszság elkövetésétől. De ezzel a gonoszság megtorlásának helyet biztosított a társadalomban. Jézus tudatában volt népe bosszúvágyának, és belátta, hogy az erőszak erőszakot szül, ezért jobb megoldásnak találta, ha elfordítja figyelmünket a megtorlástól.

Azt a büntető törvényt, amelyik a „szemet szemért, fogat fogért” elvet vallja az egyenlő büntetés elvére építve, azt Jézus elutasítja, és merőben új utat mutat, a megtorlással szemben a szeretetet útját.
Hogyha valakit megütnek jobb arcon, annak Jézus útmutatása szerint oda kell tartania a bal arcát is, ami pusztán emberileg nézve furcsának tűnik. Jézus viszont nem szavai szó szerint vételét kéri, hanem arra kér, hogy ne álljunk ellent a gonosznak, ne viszonozzuk, hogyha bántalmazás ér bennünket. Mert Szent Péter apostol szerint: „Jobb, hogy a jó cselekedetekért szenvedjetek, mint a gonosz cselekedetért”. (1 Pt 3,27.).

Ez a megdöbbentő szelídség lehetőséget kell biztosítson annak az embernek, aki az arculütéseket méri, hogy meglepődjön, elgondolkodjon és bűnbánatot tartson.
Míg az ószövetségi: a szemet szemért, fogat fogért elve, (mely nem isteni eredetű, hanem csupán emberi szabály) -, a bosszúállás logikáján alapszik, ezért a bosszúállás hosszú láncolatát indíthatja el, addig Jézus elve képes megtörni ezt a láncolatot a szelídség és bűnbánat által, ugyanis a gonoszság győzelme nem tart sokáig.

Krisztus tanítványainak fel kell venniük a keresztet, aminek az indítéka nem lehet gyengeség, hanem a másik ember iránti szeretet.

Ezért érdemes megfontolnunk Ámosz próféta szavait: „A jót keressétek, ne a rosszat, hogy éljetek! Akkor valóban veletek lesz az Úr, a Seregek Istene…” és komolyan vennünk Szent János biztatását: „Kedvesem, ne a rosszat utánozd, hanem a jót. Aki a jót teszi, az Istentől van, aki a rosszat teszi, az nem látta az Istent” (Ám 5,14.; 3 Jn 11.).

Végül is egyértelmű, hogy a jó cselekedeteket kell választanunk és az elvünk nem lehet más, mint a kő helyett kenyérrel kell visszadobnunk. 

Ne feledjük, Isten kér rá, hogy a rosszat jóval viszonozzuk. S ha ő kér, akkor ennek megvalósításához erőt is ad.

Nincsenek megjegyzések: