A
gyötrelem során sem szomorú a keresztény ember, hanem mindig tanúságot
tesz Krisztus öröméről. Erre hívta fel a figyelmet Ferenc pápa kedd
reggeli szentmiséjén a Szent Márta Házban. Homíliájában kiemelte, hogy a
nehézségek örömmel való elviselése fiatallá tesz bennünket. A
szentmisén Angelo Comastri és Jorge María Mejía bíborosok
koncelebráltak, és a Szent Péter Műhely alkalmazottainak egy csoportja
volt jelen.
A keresztények a szenvedés során is jókedvűek, sosem szomorúak. A
Szentatya homíliájában Pál és Szilás örömére helyezte a hangsúlyt,
akiknek börtönbüntetéssel és üldöztetéssel kellett szembe nézniük,
amiért tanúságot tettek az Evangéliumról. Örvendeztek, mert követték
Jézust szenvedésének útján. Olyan út ez, amelyet az Úr türelemmel tett
meg.
Legyünk türelmesek: ez Jézus útja, amit megtanít nekünk,
keresztényeknek. Ez nem azt jelenti, hogy szomorúak vagyunk, hanem azt,
hogy vállunkra vesszük és elviseljük a nehézségek, az ellentmondások, a
gyötrelmek súlyát. Az elviselés keresztény viselkedésmódja a türelem. A
Biblia ezt a „Hypomené” görög szóval fejezi ki teljességében, vagyis
elviselni az életben a mindennapok munkáját. Pál és Szilás elviselik a
gyötrelmet és a megaláztatást, ahogy Jézus is, türelemmel. Ez egy
folyamat, az érett kereszténnyé válás folyamata a türelem útja által
valósul meg. Ehhez időre van szükség, nem egyik napról a másikra jön el.
Egész életünk kell ahhoz, hogy elérkezzünk az érett kereszténységhez.
Olyan ez, mint a jó bor – állapította meg Ferenc pápa.
Itt emlékeztetett a vértanúkra, akiket öröm töltötte el, mint pl.
Nagasaki mártírjait, akik egymást segítették várva a halál pillanatát.
Egyesek úgy mentek a vértanúhalálba, mintha esküvőre tartanának. Ez a
megfelelő keresztény hozzáállás, ami nem mazochizmus, hanem olyan
viselkedésmód, amely Jézus útjára vezet.
Amikor nehézségek elé kerülünk, kísértések is érkeznek. Pl. a
panaszkodás. Az a keresztény, aki állandóan panaszkodik, felhagy jó
kereszténynek lenni. A csendes tűrés, a türelmes csend Jézus csendje,
aki szenvedése során csak a szükséges két-három szót mondta, de nem egy
szomorú csend ez. A kereszt elviselésének csendje nem szomorú csend.
Alkalmanként nagyon fájdalmas, de nem szomorú. A szív békében van. Pál
és Szilás békében imádkoztak. Voltak fájdalmaik, mert az olvasmány
elmondja, hogy a börtönőr megmosta sebeiket, de csendben tűrtek. A
tűrésnek ez az útja elmélyíti bennünk a keresztény békét és erősebbé
tesz Jézusban – mutatott rá a Szentatya.
A türelemmel való előrehaladás megfiatalít bennünket. Gondoljunk
azokra az idősekre, akik nyugdíjas otthonokban élnek, akik sok mindent
elviseltek az életben. Nézzünk szemükbe és fiatal szemeket látunk,
fiatal lelket és megújult fiatalságot. Erre hív bennünket az Úr: a
húsvéti megújult fiatalságra, hogy a szeretetben türelemmel haladjunk
előre és viseljük el a gyötrelmeket, egymást. Mindezt szeretettel
tegyük. Kérjük az Úrtól a keresztény elviselés kegyelmét, amely békével
tölt el; a szívvel és örömmel való tűrést, hogy mindig egyre
fiatalabbakká váljunk, mint a jó bor – zárta szentbeszédét kedd reggel
Ferenc pápa.
Forrás: Bonumtv.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése