Oldalak

csütörtök, április 11, 2013

Napi gondolatok: Sokan jönnek az én nevemben, s mondják: Én vagyok. - Ne kövessétek őket

Az evangéliumi részlet - Jn 3,31-36 - megértéséhez tudnunk kell, hogy a Jézus korában élő zsidóság evilági messiást várt, azaz olyan vezért, aki gazdasági és politikai szempontból teszi naggyá az országot. A nép vezetői meggyőződéssel vallották, hogy ez a politikai vezér és a gazdasági fölemelkedés jámbor tettekkel kiérdemelhető, mintegy kikényszeríthető az Istenből. Ezt az elképzelést hamis próféták hirdették, akik evilági álmaikat fogalmazták meg próféciáikban.

E fölfogással szemben az evangelista azt hangsúlyozza, hogy Jézus nem evilági messiás, s hogy az ő országa a politikai határokat elutasító és az örök életre felkészítő Szentlélek birodalma. Ez a birodalom Isten ajándékaként felülről jön, azaz semmivel sem lehet kiérdemelni. S erről az ajándékról maga Jézus tesz tanúságot a Bibliában, aki Istentől érkezvén felette áll minden prófétának.

Kérdés, hogy mi kinek a tanúságára hagyatkozunk. Evilági álmokat szövögetve és földi érdekeket hajhászva még mindig a hamis prófétákra, vagy látnokokra figyelünk, akik Jézus üzenet közvetítőinek nevezik magukat és az egyház megosztásán, szakadásán fáradoznak? Vajon az Úr Jézus, aki az utolsó vacsorán az Egyház egységért imádkozott, ma tényleg annak megosztását akarná, ahogy a nagy figyelmeztetések látnokai hirdetik? Szent Lukács evangéliumában ezt mondja az Úr: „Vigyázzatok, nehogy félrevezessenek benneteket! Sokan jönnek az én nevemben, s mondják: Én vagyok. És: Elérkezett az idő! - Ne kövessétek őket” (21,8).

Vagy már tudunk a 2000 éve földön járt Isten-emberre, Jézusra figyelni, akinek országa mérhetetlenül többet ígér, mint az enyészet, a félelem és a rettegés birodalmai? Gondolkodjunk el e kérdéseken, s tegyünk meg mindent, hogy Jézus tanúságát elfogadva azok közé tartozzunk, akik meglátják az életet.

Nincsenek megjegyzések: