Oldalak

szerda, március 13, 2013

A Katolikus Egyház Katekizmusa – P. Dariusz Kowalczyk SJ sorozata



RealAudioMP3 8. elmélkedés: a Szentírás
 
A Kinyilatkoztatás továbbadása kétféle módon történik: a Szenthagyomány és a Szentírás útján. A katekizmus tanítása szerint ez a két mód „szorosan összefonódik és átjárja egymást” (80. pont).

Az egyház a Bibliát a hit „legfőbb normájának” tartja. Tehát nem pusztán úgy tekintünk a Szentírásra, mint mélyen vallásos szövegre, hanem valljuk, hogy azt maga Isten sugallta. A Biblia, mint olyan, üdvösségünkre vonatkozóan mentes minden tévedéstől. Ez azt jelenti, hogy a bibliai szövegekben előfordulhatnak például történelmi vagy földrajzi pontatlanságok, amelyek az emberi szerző korlátaiból fakadnak, de tévedés nélküli az az igazság, amelyet Isten számunkra ki akart nyilatkoztatni üdvösségünkre vonatkozóan.

A Bibliában megtaláljuk Isten valódi Szavát, emberi nyelven közölve. Ezért, amint azt a katekizmusban olvassuk, a keresztény hit nem mondható a „könyv vallásának” (108. pont). Az Újszövetség nem az égből hullott alá, hanem az első keresztény közösségek hithirdetésének gyümölcse. Ezért a Szentírást az egész egyház élő hagyománya szerint kell olvasni és értelmezni. Ez az alapelv nem jelent akadályt ahhoz, hogy egyénileg is olvassuk a Bibliát. Sőt, arra kaptunk meghívást, hogy ezt rendszeresen tegyük. Személyes értelmezésünket azonban össze kell vetnünk az egyház tanításával. A Biblia különböző oldalait olvasva emlékeznünk kell rá, hogy középpontjában Krisztus áll. Halála és feltámadása tehát az egész Biblia értelmezésének kulcsa.

Olvassuk tehát a Szentírást egyénileg és az egyházzal együtt, felfedezve számtalan jelentését. A katekizmus, hogy a Biblia olvasására ösztönözzön bennünket, emlékeztet Szent Jeromos híres szavaira: „A Szentírás nem ismerése ugyanis Krisztus nem ismerése” (133. pont). 
 
Forrás: Vatikáni Rádió
(vm)

Nincsenek megjegyzések: