A Katolikus Egyház Katekizmusa szerint a Sátán, nem valami elvont
fogalom, hanem személyt jelent, a Sátánt, a Gonoszt jelenti, az angyalt, aki
szembeszegül Istennel. "Ördög", a görögben dia-bolosz, az, aki
"keresztbe fekszik" Isten terve és a Krisztusban beteljesedett
"üdvözítő mű" útjában.
A mai evangéliumi rész azt tanítja, hogy Jézus erejében legyőzhetjük a
Sátánt. Ez az erő nem babonák, praktikák és rítusok útján költözik belénk,
hanem akkor, ha követjük és életre váltjuk Jézus tanítását, akkor, ha helyesen
használjuk szabadakaratunkat, hisz minden pillanatban dönthetünk jó és rossz
között, az Isten és a Sátán között! Ha Istenre figyelünk, Vele vagyunk,
felismerjük a csábítást, a rosszat, míg ha a Csábítóra figyelünk, ha életünk,
hitünk központjában a tőle való menekülés áll, akkor könnyen eltévedünk.
Ahogyan Éva is felismerhette volna a kígyót könnyűszerrel, ha nem feledkezik
meg Isten szaváról, ha figyelmével nem fordul el Istentől saját vágyai felé.
Azt azonban tudnunk kell, hogy Sátán legyőzése nem azt
jelenti, hogy megszűnik körülöttünk a rossz, vagy, hogy egyszer s mindenkorra
megmenekülünk a bukástól, hanem azt, hogy mindig lesz erőnk bűnbánatra, a
talpra állásra, azaz hosszú távon eredményesen küzdhetünk a sötétség hatalma
ellen, és eljuthatunk az örök életre.
E reményt sugárzó evangéliumi tanítás fényében köszönjük meg
Jézusnak, hogy rendelkezésünkre bocsátja rosszat legyőző erejét a
szentségekben, a kegyelmi eszközökben, és segít bennünket boldogságunk
elérésében. Köszönetünk azonban ne csak szavakból álljon, hanem próbáljunk meg
nyomába lépni, az ő útján járni, hogy keresztény életünk Krisztus erejében
folyamatos ördögűzéssé váljon, és így valóban eljuthassunk az életre.
+++
„Még ha látszólag
a sötétség erői uralkodnak is, a hívők tudják, hogy nem a gonoszé és a halálé
az utolsó szó.” Boldog II. János Pál pápa
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése