szombat, október 06, 2012

Napi gondolatok: Boldogságos Szűzanya Assisi Szent Ferenc életében játszott szerepéről

A következőkben a mai, első szombati Mária-köszöntőelmélkedésből teszek közre részleteket, egyébként ma este 7 órától a Mária Rádióban hallható lesz.

Október lévén, a Boldogságos Szűzanya honapjának első szombatján, és amikor nem rég ünnepeltük Szent Ferenc atyánk tranzitusát, égbe költözését, arra gondoltam, hogy a Boldogságos Szűzanya Assisi Szent Ferenc életében játszott szerepéről, avagy Szent Ferenc Mária tiszteletéről elmélkedjünk.
Mária az emberekhez való küldetése miatt kelti fel Szent Ferenc atyánk csodálatát, gyöngédségét és bizalmát. Innen kiindulva a ferencesség egész történelme folyamán különös figyelmet és nem lankadó szeretetet tanúsít Isten Anyja iránt.
Szt. Ferenc számára a Boldogságos Szűz Mária egyszerre volt anya, közbenjáró és királynő. Tiszteletét a ferences egyháztudós, Szt. Bonaventúra szavai tanúsítják mikor így beszél a Ferencről szóló életrajzban:
„Az Úr Jézus Krisztus anyját kimondhatatlan szeretettel övezte azért, hogy a fölséges Urat testvérünkké tette s általa irgalmasságot nyerünk. Krisztus után benne bízott legfőképpen, s őt mind maga, mind övéi ügyvédjének rendelte…” (Leg. Maj. IX. 3.) …
Az életrajzíróinak munkáin keresztül tudjuk, hogy Ferenc buzgó tisztelője volt Szűz Máriának, mely intenzívebb volt, mint amennyire az abban az időben szokásos volt.
Ez a rajongás nem annyira a teológiai megfontolásokból, mint inkább a Mária titkáról és a megváltás történetében elfoglalt kiemelkedő helyéről való ima és elmélkedés gyümölcse volt. Lényeges megjegyeznünk, hogy Szent Ferenc a legtöbbet az imáiban írt Máriáról és nem más írásaiban…
Kt. Ahhoz, hogy Jézus Krisztusnak, az emberré lett Isten Fiának igazi ismeretében és szeretetében növekedjünk, gyengéd odaadással kell fordulnunk édesanyja, Mária felé, ahogy a régi mondás tartja: Per Mariam ad Iesum! – azaz Mária által, Márián keresztül Jézushoz! Ennek alapja az, hogy Mária valóban osztozott Jézus életében, együtt volt vele Betlehemben és Názáretben, de ami még fontosabb, a Kálvárián is.
Szent Ferenc felismerte azt a különleges kapcsolatot, mely Máriát a mi megváltásunk fényében fűzte Szent Fiához. Ezért hagyta meg követőinek, hogy mint királynőjüket és édesanyjukat szeressék…
Természetesen ez a nagy, Szűz Mária iránti tisztelet, nem alaptalan és minden ok nélküli. Ennek a ragaszkodásnak az alapja, forrása Isten Szavában, a Szentírásban található. Elég gondolnunk az Angyali üdvözletre, Mária kiválasztásának és Igenjének evangéliumi leírásaira. Vagy idézhetjük a 12 éves Jézus megtalálását a templomban (Lk 2,41-52), illetve a Kánai menyegzőn betöltött szerepét Máriának (Jn 2,1-12) és az Apostolok Cselekedeteiben szereplő mozzanatot (1,12-14), amikor Mária együtt imádkozik az apostolokkal a Szentlélekre várva.
Mind a Szentírás, mind pedig az Egyházi nyilatkozatok kiemelik, hogy a Boldogságos Szűz Máriának milyen fontos szerepe volt az üdvösség tervében…
A várakozás hosszú időszaka után, az idők teljessége benne elérkezik, Sion felmagasztalt Leánya és vele az Üdvösség új terve jelenik meg, mikor az Isten Fia tőle emberi természetet vesz, míg titokzatos módon, a bűntől mentes marad (LG 55).
Szent Iréneusz mondja: „Engedelmessége által vált valóra az üdvösség saját maga és az egész emberi nem számára”.
Az ősatyák igehirdetésükben mondják: „Éva engedetlenségének kötelékét Mária engedelmessége oldozta fel: amit Éva bizalmatlanságával összekötött, azt Mária hitével feloldotta”.
Máriát és Évát összehasonlítva őt az Élők Anyjának szólítják és gyakori a gondolat: „Éva által jött a halál, Mária által az élet”. (LG 56)…
Máriának az Istenanya, görögül a Theotokos, azaz Isten hordozója címet adta az Efezusi Zsinaton 431-ben. Ez azt jelenti, hogy ez a legrégebbi megszólításunk Mária felé, és az egyetlen, amit a keleti Egyház is mind a mai napig használ.
A megnevezést a Krisztus Urunkról vallott hitigazságok fényében kell látnunk. Krisztus valóságos Isten és valóságos ember. Születése Máriától emberi természetének bizonysága. De mert Jézus valóságos Isten, a Második Isteni Személy, azért illeti meg Máriát az Isten anyja elnevezés, ahogy ezt a zsinat leszögezte…
Azokból a jelzőkből, melyekkel imáiban Ferenc Máriát illette, kitűnik, hogy milyen szeretettel, hódolattal és csodálattal volt az Istenanya iránt. A leggyakrabban használt megszólítások, amelyekkel Ferenc Máriához fordult „A Boldogságos Szűz üdvözlése” című imában, arról szólnak, hogy ő magában hordozta az Isten Fiát. Az megnevezések, amelyeket Ferenc adott Máriának a dicséreteiben, jelzik, hogyan látta lelki szemeivel, hogyan értette és tisztelte az Isten Fiának titkát Máriában.
Egyik legcsodálatosabb megszólítás: „ki szűz lévén templommá lettél – más fordítás szerint egyházzá lettél”, de hasonlóan szép az „Isten palotája”, lakóháza”, „palástja”, vagy a „sátra” kifejezések. Mindez arra utal, hogy Mária testileg-lelkileg magába fogadta az Isten Igéjét, vagy, ahogy az efezusi zsinat fogalmazott, egyszerűben: Istenanya. Ha egy kissé tovább játszunk a gondolattal, akkor érdekes dolgokra jöhetünk rá.
Mert Szent Ágoston azt tanítja, hogy Jézus Krisztus Teste három formában van jelen: a Megtestesült Jézus, aki a Keresztre volt feszítve és megdicsőült a menyben. Az Eukarisztikus Jézus, amely Kenyér és Bor Szinében van jelen. És a Misztikus Test, amely maga az Egyház. Mivel Jézus Teste egy, akármit is mondanak a három forma egyikéről az muszáj, hogy igaz legyen mindhárom formára. Így, ha a Boldogságos Szűzanya a Megtestesült Jézus Édesanyja, ő ugyanakkor az Eukarisztia Édesanyja és az Misztikus Test Édesanyja is…
A ferencesek Mária tiszteletéről tanúskodik világszerte az a sok Mária kegyhely is, amelyeknek gondozását és őrzését Szent Ferenc utódai, a ferencesek látják el.
Kt. Az Úr Jézus iránti szeretetünk magában foglalja szent Anyjának szeretetét is. Szent Ferenc elkötelezett fiúként szerette Máriát. Mert, mint a Szentlélek jegyese, nemcsak hogy Jézust, az Isten Fiát tette testvérünkké, de – ahogy Ferenc ezt felismerte – osztozott Fia szegénységében és szenvedésében is.
Ferenc Máriát az Úr első követőjének és tanítványának nevezte. Példáját őszintén követte. Minket is arra buzdít, hogy ugyanezt tegyük…

Nincsenek megjegyzések:

Sapientia Szabadegyetem 2024. 04. 11. – Dr. Holló László: TORDAI VALLÁSSZABADSÁG ÉS A KATOLIKUS AUTONÓMIA

.  Leírás A Magyar Országgyűlés a 2018. évi I. törvényében január 13-át a vallásszabadság napjává nyilvánította annak emlékére, hogy az 156...